A 2016-os földrengést követő bontásból származó kövek újrafelhasználása (Olaszország)

Természetes kövek és téglák újrafelhasználása a terület identitásának tiszteletben tartása és fejlesztése érdekében, a történelmi örökség és a tájvédelem figyelembevételével.

Marche régióban a 2016-os földrengést követően súlyos károkat szenvedett a történelmi és művészeti örökség. Most nagy érdeklődés mutatkozik a falvak újjáépítése és az értékes épületek felújítása iránt energiahatékony technológiák alkalmazásával, és mindenekelőtt a természetes kövek és téglák újra felhasználásával a terület identitásának tiszteletben tartása és fejlesztése érdekében a tájvédelemre is tekintettel.

A gyakorlatot a végrehajtó fél és a Kulturális Örökségvédelmi Minisztérium (MIBAC) által meghatározott konkrét eljárások révén fejlesztették ki. A területen végrehajtották a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy minden lehetséges újra használható anyagot visszanyerjenek, félretegyenek és katalogizáljanak. A tulajdonosok a gyűjtéshez és elszállításhoz hozzájárultak és a folyamat dokumentálása lehetővé teszi, hogy az újjáépítéshez ugyanazok az anyagok kerüljenek vissza, amelyeket az adott helyszínről szállítottak el. A 2016-os földrengés után rendeletben bízták meg a COSMARI állami vállalatot a munkák elvégzésével. A vállalat tevékenysége Macerata tartomány 55 önkormányzatára és azok mintegy 340 000 fős lakosságára terjed ki. A gyűjtés 3 különböző tartomány 87 önkormányzatának területére terjedt ki. A kedvezményezettek, akiktől a romokat és köveket elszállították a helyi közigazgatás intézményei, a kkv-k és a helyi lakosok voltak.

Szükséges erőforrások

A bontás, gyűjtés, elszállítás és az újrahasználat jelentős anyagi erőforrásokat igényel, melyet az állam biztosít. Ezen felül berendezésekre, szállító járművekre, munkaerőre és egy megfelelő helyszínre is szükség van a gyakorlat megvalósításához.

A siker mutatói

  • Az újjáépítés erőforrás- és energiaköltségének csökkentése.
  • Kevesebb nyersanyag beszerzésére van szükség.
  • Az anyagszállítás hatásainak csökkentése (a kiválasztott elemek egy része a helyszínen marad, a tulajdonosok kérésének megfelelően).
  • Az egyes helyszínek jellegzetességeinek és stílusjegyeinek megőrzése, biztosítva ezáltal a vizuális identitást és tiszteletben tartva a kulturális örökség védelmére és a táj védelmére vonatkozó normatívát.
  • Az újrafelhasználás maximalizálása.
  • A hulladékfeldolgozás és a hulladékfelhalmozás minimalizálása.

A felmerült nehézségek

A törmeléket nem tekintettük hulladéknak. A természetes építőkövek újrafelhasználása a szelektív bontási projekt és a dekonstrukciós projekt tervezése során prioritást élvezett. Az összes bontott anyag hulladékként történő felhalmozása nem fenntartható, de a hulladékfeldolgozás minimalizálása és az újrafelhasználás maximalizálása már igen.

A tanulás és az ismeretek átadásának lehetősége

A 2016-os földrengés által érintett terület kis falvakból áll, amelyek épületei helyi kitermelésű természetes építőkövekből készültek. Történelmi és kulturális kapcsolat van az épületek, a természetes építőkövek, valamint a területen jelenlévő, a már nem használt épületekhez tartozó kőzetek (mészkő, homokkő, travertin, folyami kavicsok stb.), használata (és újrafelhasználása) között. A törvény jelenleg már védi a díszítő köveket. A természetes építőkövek és a bontásból származó anyagok (téglák, csempék, természetes fagerendák) újrahasználatáról pedig külön rendelkezni kell. A természetes építőkövek újrahasználata a hulladék csökkentés mellett a hely szellemének és lelkületének megőrzését is célozza.

hu_HU