Hogyan juthat el egy szervezet a mesterséges intelligenciával végzett kísérletektől a valóban hasznos, biztonságos és megbízható alkalmazásokig? Erre a kérdésre is választ keres a Tamperei Egyetemen működő GPT-Lab, amelyet a CAMPUS projekt partnerei a tamperei szakmai program második napján ismerhettek meg.
A 2023-ban létrehozott kutatólaboratórium a generatív mesterséges intelligencia és a szoftverfejlesztés kapcsolatával foglalkozik. Kutatási területei közé tartozik többek között a nagy nyelvi modellek továbbtanítása, a szervezeti tudásbázisokra épülő alkalmazások, az AI-ügynökök, valamint a felelős és megbízható mesterséges intelligencia.
Először a valós igényt kell megérteni
A bemutató egyik legfontosabb üzenete szerint egy AI-fejlesztésnek nem az aktuálisan népszerű technológiából, hanem egy pontosan meghatározott szervezeti problémából kell kiindulnia.
A GPT-Lab kutatói először a vállalati vagy intézményi partnerrel közösen feltárják az igényt, majd megvizsgálják a rendelkezésre álló kutatási eredményeket és meghatározzák az alkalmazandó módszert. Csak ezt követően készül el a prototípus vagy a legkisebb működőképes megoldás.
A fejlesztést először az eredeti partnerrel, később lehetőség szerint további szervezetek bevonásával is tesztelik. Így nemcsak az derül ki, hogy a technológia működik-e, hanem az is, hogy valós környezetben képes-e értéket teremteni.
Kutatás közvetlen vállalati együttműködésben
A laboratórium működésében fontos szerepet kap a vállalatok, kutatók és hallgatók együttműködése. A cégek valós problémákat hoznak, a kutatók módszertani és technológiai tudást biztosítanak, a hallgatók pedig akár diplomamunkájuk keretében is bekapcsolódhatnak a megoldások kidolgozásába.
Ez a modell Közép-Dunántúl számára is figyelemre méltó. A régió vállalkozásainak – különösen a kis- és középvállalkozásoknak – gyakran nincs lehetőségük arra, hogy önállóan építsék fel a mesterséges intelligenciához szükséges teljes szakértői és technológiai hátteret.
A kutatási és tesztelési kapacitások megosztása, a felsőoktatási szereplőkkel kialakított kapcsolatok, valamint a kisebb, ellenőrzött kísérleti projektek csökkenthetik az AI bevezetésének kockázatait.
A bizalom nem utólagos ellenőrzés
Egy látványosan működő prototípus még nem feltétlenül alkalmas üzemi használatra. A bevezetés előtt vizsgálni kell az adatok minőségét, az információbiztonságot, az eredmények megbízhatóságát, az emberi ellenőrzés lehetőségét és a felelősségi köröket.
A GPT-Lab példája ezért nemcsak technológiai, hanem regionális innovációs tanulsággal is szolgál. A digitális ellenálló képességhez nem elegendő hozzáférni a legújabb eszközökhöz. Arra is képesnek kell lennünk, hogy kritikusan értékeljük, biztonságosan teszteljük és felelősen alkalmazzuk őket.
KDRIÜ regionális közvetítőként segítheti a vállalati igények, a kutatási kompetenciák, a hallgatói tudás és a technológiai szolgáltatók összekapcsolását. A hosszú távú versenyképességet ugyanis nem egyetlen AI-eszköz, hanem a problémák felismerésére, a kísérletezésre és a közös tanulásra épülő regionális képesség alapozhatja meg.
Olvassa el a részletes szakmai cikket!
A GPT-Lab működéséről és a Közép-Dunántúl számára hasznosítható tapasztalatokról angol nyelvű LinkedIn-cikkünkben olvashat részletesebben.